Négyoldalas összefoglalót adott ki hétfőn a közbeszerzési terület illetékeseként a Miniszterelnökség arra, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennie egy közbeszerzés ajánlatkérőjének akkor, ha az ajánlattétel megjelenése után valamit módosítana a feltételrendszeren.
Miután kiderült, hogy gigantikus EU-s pénzügyi büntetéseket vállalt be a kormány jórészt közbeszerzési szabálytalanságok miatt, megjelent a parlament honlapján a közbeszerzési törvény újabb módosító indítványa, amely néhány ponton alapvetően változtatja meg a közbeszerzések lebonyolításának és ellenőrzésének szabályait. Ezek egy része bevallottan azt célozza, hogy ne fordulhasson elő még egyszer pénzügyi büntetés uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzések terén, takarékosabban bánjanak a közpénzekkel és egyúttal tovább csökkentsék a rendszerrel együtt járó adminisztratív terheket.
A többi között a közbeszerzési törvénymódosításhoz, az igazságügyi tárgyú törvények módosításához, fogadott el változtatásokat csütörtöki ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Az előterjesztésekről várhatóan a jövő héten szavaz a Ház.
"A kartell nem más, mint lopás fényes nappal" - kezdi pénteki közleményét a Gazdasági Versenyhivatal, majd mivel a kartellekkel szembeni küzdelemre kiemelt figyelmet fordít, ezért most új kiadványokat adott ki. Ezekkel egyrészt a kis- és középvállalkozások (kkv), mint ajánlattevők, másrészt a közbeszerzést kiíró ajánlatkérők figyelmét hívja fel a kartellek jelentette kockázatok kezelésére.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 2012-2015 közötti pénzügyi gazdálkodása összességében szabályszerű volt, de a 2015. évi felhalmozási és a 2014-2015. évi működési kiadásokkal kapcsolatos kifizetéseknél "több esetben megsértette a közbeszerzési törvényben előírt szabályokat", így "nem volt biztosított a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás" - állapította meg ma lezárt ellenőrzésében az Állami Számvevőszék. Azt is rögzíti a jelentés, hogy "a vagyongazdálkodás feltételeinek kialakításánál és a vagyonelemek hasznosítására kötött szerződéseknél feltárt hiányosságok miatt a vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű". Mindezek miatt a Főigazgatóságot felügyelő nemzetgazdasági miniszternek 1, a KEF főigazgatójának 16 javaslatot fogalmazott meg az ÁSZ, amelyekre a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.
A közbeszerzési törvény két fontosabb pontjára kell figyelnünk, ha uniós forrásból szeretnénk projektet megvalósítani, mégpedig az értékhatárokra és az eljárások időigényére. Ezen felül figyelembe kell vennünk az új közbeszerzési szabályozásban bekövetkezett változásokat is, melyek közül a legfontosabbak az átláthatóságot növelő újdonságok, az egyszerűsítés és adminisztratív terhek csökkentése, illetve a KKV-k szerepének növelése.
Az új közbeszerzési törvény megalkotása során azt a feladatot kaptuk Lázár Jánostól, hogy "a transzparencia és átláthatóság érdekében tegyünk meg mindent és ennek az egyik szüleménye a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó rendszer létrehozása" - jelezte a köztévé keddi adásában Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak azt is elmondta, hogy a FAKSZ intézményrendszerére vonatkozó végleges keretek a napokban jelennek meg egy új miniszteri rendelet formájában, és az átmeneti időszakhoz képest szigorodnak az akkreditáció megszerzésére vonatkozó feltételek. Ez azért fontos sokaknak, mert aki legalább egy eurót nyert uniós pályázaton, vagy meghatározott értékhatár felett magyar közpénzt költ el, annak kötelező igénybe vennie az országszerte több száz FAKSZ egyikét.
A Miniszterelnökség szakmai egyeztetést kezdeményez a novemberben hatályba lépett közbeszerzési törvényről - írja a Magyar Idők pénteki számában, hangsúlyozva, hogy a tárca szerint "nincsenek kőbe vésve" az új jogszabály rendelkezései.
A Közbeszerzési Hatóság eddig 38 közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát indította el, a legkritikusabbnak az M4 autópálya kivitelezési munkái látszanak. A Hatóság már két büntetőeljárást kezdeményezett az M4-es közbeszerzési eljárásával kapcsolatban - közölték az MTI-vel. Az M4 autópálya mellett két jelentős projektben is a közbeszerzési törvény megsértését tapasztalták.
A november 1-től hatályba lépő új közbeszerzési törvény (Kbt.) az eddiginél részletesebben és egyértelműbben szabályozza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét. Ezáltal az üzleti titokkal összefüggésben az ajánlatkérők az eddigi passzív szerepkörhöz képest egy rendkívül aktív szerephez jutnak, mindez pedig lényeges változás a hatályos szabályozáshoz képest, amely alapján az ajánlattevők akár az ajánlatuk egészét − gyakorlatilag a tartalomjegyzék kivételével − üzleti titoknak minősíthették.
A kormány elfogadta a Nemzeti Korrupcióellenes Programot és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016-ra vonatkozó tervét - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozatból. A jelek szerint az ÁSZ évek óta készített integritás felmérése ezzel "révbe ért", hiszen annak tapasztalatait beépítik az ellenőrzésekbe, illetve az abban való részvételt ki is terjesztik a többségi állami tulajdonú cégekre. A közbeszerzési törvény most zajló előkészítése során is be kell építeni az antikorrupciós pontokat, illetve több területen előrelépést ígérő szabályokat vezet be a program.
Még a szűk kéthetes társadalmi egyeztetés zárónapján, azaz kedden benyújtotta a közbeszerzési törvény tervezetét a parlamentnek Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője, amely egyrészt az új EU-s irányelvekhez való igazodást célozza, másrészt a tisztább, átláthatóbb, valódi versenyre épülő közbeszerzési rendszert igyekszik erősíteni. Ennek egyik nyíltan kommunikált eleme az, hogy a magyar kis és közepes vállalkozásokat akarja helyzetbe hozni a törvény az ajánlati feltételek változtatásával, és ezzel párhuzamosan - a magyar és uniós támogatások rendszeréhez hasonlóan kizárják a versenyből a nem átlátható, azaz offshore hátterű cégeket. Lényeges újítás, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb árajánlat nyer majd, sokkal inkább a pályázati tartalom megfelelőségén lesz a hangsúly. A trükkös nyerés korlátozása érdekében az adott árajánlatot majd végig tartani kell. Az egyik legérdekesebb és a félelmek szerint szubjektivitásra is alapot adó újítás lehet az, hogy kizárhatók a folyamatból azok a cégek is, amelyek jogtalanul kísérlik meg befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Más gondokkal is küzd Moszkva.
Nem jelent meglepetést a kinevezése.
Afrikában ment mellé a lépés.
Úgy tűnik, túl optimisták voltak az áramfogyasztási előrejelzések.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
